Ha most, a farsangi időszakban kíváncsi vagy arra, hogy miért hívjuk a farsangot farsangnak, honnan ered a karnevál elnevezése, és egyáltalán mi köze a kettőnek egymáshoz, akkor feltétlen olvasd el a következő hírt!
|
|
|
A farsang eredete
|
|
A vízkereszttől hamvazószerdáig (január 6-tól február közepéig), a nagyböjt első napjáig tartó farsang már az ókortól a vidám összejövetelek, pajkos bolondozások, és a bálok időszaka volt. A farsang - a német fasen, faseln (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered, a karnevál szót pedig az olasz nyelven is olvasó Csokonai ismertette meg a magyarokkal.
A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése, és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. A dús lakomákkal a természetet is hasonló bőségre akarták ösztönözni. Sok helyen ilyenkor tartották a fiatalok szexuális beavatását szolgáló rítusokat is. Egyes népek pedig ebben az időszakban emlékeztek meg halottaikról. A maszkba öltözött emberek az ősök mitikus képviselői voltak. A maszk sok helyen részben a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította. Ezek az álarcos felvonulások aztán a középkorban is tovább éltek.
A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott. A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, mégsem bírta kiirtani. Ezért kénytelen volt ezt a régi pogány ünnepet keresztény elemekkel felruházni. A keresztény egyház tehát ebben az időszakban a kánai mennyegzőről emlékezik meg. Ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek, szórakozásnak.
A farsanghoz fűződő népszokásokat számtalan nép különböző rítusai őrzik, például farsang idején van a busójárás is. Egyes helyeken napjainkig fennmaradtak a maskarás, jelmezes felvonulások. Ilyen hely Mohács is, ahol minden évben megrendezik a busójárást, ami napjainkra turista látványosság lett.
Manapság is a leghíresebb népünnepek közé tartozik az olasz, különösen a velencei farsang, vagy karnevál utolsó hete. Régen azonban nemcsak álarcos felvonulásokat tartottak ekkor, hanem állatviadalairól, és a római lóversenyeiről is igen híres volt. A nevezetes velencei karnevál külföldről is nagyon sok látogatót vonz, talán Európa leghíresebb karneválja.
|
A velencei karneválon, a farsangot a városközpontban tartották, a szabad ég alatt rendezték. Velencében, a Szent Márk téren. A velencei karnevál egy hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek,s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az előadást. A velencei karneváli maszkok nagyon népszerűek voltak.
Magyarországra Mátyás király korában hozatták Olaszországból az álarcokat, maszkokat és ruhákat.
Farsangkor beöltözve valaki másnak, átléphetünk ha csak egy kis időre is, egy másik világba, amelyben mindenki felöltheti a maga kedvére való maszkot,álarcot, ruhát és önfeledten mulathat.
